A magyarorszagi haszid zsidó kozosseg

A haszid zsidó közösség Magyarországon

Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. Magyarországon a haszidizmus szintén nagy hatással volt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és 20. század során.

Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. A mai Északkelet-Magyarország és a mai Dél-Szlovákia területén jöttek létre az első haszid közösségek. A régióban élő jelentős zsidó közösségek nyitottak voltak a haszid tanítások iránt.

A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.

Magyarországon a haszidizmus különböző irányzatai léteztek, amelyek közül több is fontos hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. A haszidizmus magyarországi irányzatai között ott volt a belzi, a munkácsi és a spinkai is. A belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzatok mind különleges vezetőkkel és tanításokkal voltak jellemezhetők, amelyek alakították követőik vallási és szellemi életét.

A második világháború és a holokauszt tragédiái súlyos károkat okoztak a magyarországi haszid közösségekben. A koncentrációs táborokban a zsidó közösség jelentős része, így sok haszid is, életét vesztette. A holokausztot túlélt zsidók közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.

Magyarországon a haszidizmus, bár súlyos csapások érték, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újra kezdett működni, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet felvirágzásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten például ma is működnek haszid imaházak és közösségek, amelyek a haszid hagyományokat ápolják. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.

A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Bár az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, a mozgalom továbbra is jelentős szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és gazdagítják a zsidó vallási élet sokszínűségét.